Köszöntjük Drávacsehi település honlapján!

Története

A község neve az írott forrásokban először 1346-ban bukkant fel Chehy alakban. A Csehi helynév cseh nemzetiségű telepesekre utal, jelentése cseh, cseheké. A megkülönböztető szerepű Dráva előtag a folyó közelségére utal. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, lakossága a 18. és 19. században is színmagyar. Az első világháború után néhány német és horvát család telepedett le itt. 1930-ban 352 magyar, 7 német és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A 19. század végén két puszta alakult ki a falu határában, Csehipuszta és Jégverempuszta. A község a második világháború végén, 1945. márciusában, a nagy drávai ütközetben szinte teljesen elpusztult.

A község lakossága az elmúlt évtizedekben közel 40 fővel csökkent. Ennek oka hátrányos helyzete, a helyi munkalehetőség hiánya, a település alacsony infrastrukturális ellátottsága lehetett. A településnek oktatási-nevelési intézménye nincs, viszont rendelkeznek művelődési házzal és könyvtárral is. A vezetékes ivóvizet a kilencvenes évek elején vezették be a faluba, a vízmű közös Drávapalkonyával.

Megközelíthetőség

A település az 58-as főút közelében fekszik, Harkánytól körülbelül 7 kilométer távolságra. Legközelebbi szomszédai északról Drávaszerdahely és Kovácshida, délkelet felől Drávapalkonya, nyugatról Tésenfa, északnyugatról pedig Drávacsepely. A település lakott területe viszonylag távol, mintegy 3 kilométerre fekszik az országhatárt ezen a szakaszon több helyütt is kereszteződ Drávától, és így az országhatártól, de a falu közigazgatási területe egy rövid sávban lenyúlik egészen a folyóig, sőt egy egészen kis területen átnyúlik a túlpartra is, így tehát Drávacsehi is határfalunak tekinthető.

A település legnagyobb vízfolyása a falu déli határában folyó Dráva, de egy körülbelül egy kilométeres együttes hosszúságú, erősen elöregedett holtágrendszer is található a község közigazgatási területén, amit keresztülszel a falu lakott területétől alig 80-100 méterre délre folyó Fekete-víz is. A falu közigazgatási területének északi és nyugati részén a Nádas-tói-árok húzódik.

Lakossága

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak, 1% horvátnak, 1% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,8%, református 15,6%, felekezeten kívüli 12,1% (17,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Harangláb
• Fás legelő, természetvédelmi terület

Érdekességek a településről

• Drávacsehiről utca van elnevezve (néhány másik, Baranya megyei településhez hasonlóan) Budapest XVIII. kerületében, a Szent Imre-kertváros nevű városrészben.